A magyar Táncdalfesztivál története

A fesztivál célja az volt, hogy új magyar slágereket és előadókat mutasson be, miközben a közönség és a zsűri együtt döntött a győztesekről. A műsor hatása hatalmas volt: számos későbbi legendás énekes karrierje innen indult vagy itt vált igazán ismertté.
Tartalom
ToggleA Táncdalfesztivál korszakai
1. Az aranykor (1966–1972)
Ebben az időszakban a fesztivál hatalmas nézettséggel futott. A magyar könnyűzene legismertebb előadói szerepeltek benne.
Fontos nyertesek
1966
-
Győztes: Kovács Kati – Nem leszek a játékszered
1967
-
Győztes: Koncz Zsuzsa – Nem várok holnapig
1968
-
Győztes: Koós János – Nem vagyok teljesen őrült
1969
-
Győztes: Zalatnay Sarolta – Tölcsért csinálok a kezemből
1971
-
Győztes: Katona Klári – Add már uram az esőt
1972
-
Győztes: Szécsi Pál – Én édes Katinkám
Ebben az időszakban a fesztivál lényegében a magyar popzene fő bemutatóhelye volt. Az akkori slágerek nagy része itt vált ismertté.
2. Átalakulás és szünet (1970-es évek közepe)
A hetvenes évek közepére a zenei világ megváltozott: megjelent a rock és a progresszív pop, új televíziós műsorok indultak, a klasszikus táncdal műfaj háttérbe szorult. A fesztivál ezért egy időre megszűnt, illetve más formátumok váltották fel (pl. pop- és rockfesztiválok).
3. Újjáélesztés (1981 és 1994)
1981
A Magyar Televízió újraélesztette a műsort.
Győztes:
-
Katona Klári – Jöjj kedvesem
Ez a korszak már modernebb pophangzással jelent meg.
1994
Egy újabb, rövidebb visszatérés történt.
Győztes:
-
Szandi – Nyugi doki
4. Örökség és hatás
A Táncdalfesztivál hatása a magyar zenei kultúrára óriási. Számos legendás énekes itt vált országosan ismertté. Új slágerek születtek szinte minden évben és a műsor a televíziós zenei tehetségkutatók előfutára lett
A mai műsorok (például a A Dal vagy más tehetségkutatók) részben ennek a hagyományát folytatják.
A Táncdalfesztivál a magyar könnyűzene egyik meghatározó intézménye volt a 60-as és 70-es években. A fesztivál indította el vagy erősítette meg olyan előadók karrierjét, mint Kovács Kati, Koncz Zsuzsa vagy Zalatnay Sarolta, és máig a magyar popkultúra egyik ikonikus eseményének számít.
Megjegyzés: több évben holtverseny volt, ezért az egyes helyezéseken több dal is szerepelhetett.
Táncdalfesztivál döntők és helyezettek
1966 – I. Táncdalfesztivál
-
Kovács Kati – Nem leszek a játékszered
-
Toldy Mária – Más ez a szerelem
-
Koós János – Annyi ember él a földön
-
Tárkányi Tamara – Idegen utakon
-
Szörényi Levente és az Illés együttes – Még fáj minden csók
-
Zalatnay Sarolta – Hol jár az eszem
-
Vámosi János – Mit hoz a jövő
-
Koncz Zsuzsa – Nincsen olyan ember
-
Bakacsi Béla – Bizony így van ez, szívem
-
Sztevanovity Zorán és a Metro együttes – Mi fáj
1967 – II. Táncdalfesztivál
-
Toldy Mária – Rövid az élet
-
Zalatnay Sarolta – Nem várok holnapig (holtverseny az első helyen)
-
Poór Péter – Utánam a vízözön
-
Harangozó Teri – Sose fájjon a fejed
-
Koncz Zsuzsa – Szerelem
1968 – III. Táncdalfesztivál
-
Koós János – Nem vagyok teljesen őrült
-
Koncz Zsuzsa – Valahol egy lány
-
Aradszky László – Annál az első ügyetlen csóknál
1969 – IV. Táncdalfesztivál
-
Zalatnay Sarolta – Tölcsért csinálok a kezemből
-
Poór Péter – Utánam a vízözön
-
Harangozó Teri – Szécsi Pál – Kettőnk titka
1971 – V. Táncdalfesztivál
(1970-ben nem rendezték meg)
-
Katona Klári – Add már, uram, az esőt
-
Non-Stop együttes – Kell hogy várj
-
Zalatnay Sarolta – Fák, virágok, fény
1972 – VI. Táncdalfesztivál
-
Szécsi Pál – Én édes Katinkám
-
Kovács Kati – Most kéne abbahagyni
-
Soltész Rezső – Vidám nyár
Összegzés (1966–1972)
-
6 klasszikus Táncdalfesztivál
-
több mint 250 bemutatott dal
-
számos későbbi legenda indult innen (Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Zalatnay Sarolta stb.)
A fesztivál a magyar popzene egyik legfontosabb „indító platformja” volt a televízió korszakában.