De a szolgálati idő nem csak a gyárban, a volán mögött vagy az irodában töltött évekből tevődik össze – írja a Hóvége.
A most nyugdíjba vonuló korosztály (a ’60-as évek elején születettek) szinte minden tagja megtapasztalhatta a sorkatonai szolgálatot. Ez teljes értékű szolgálati időnek számít, a legtöbb esetben rögtön 1,5-2 évnyi „előnyt” jelent, még mielőtt a polgári életben érdemben munkába álltak volna. Emellett a folyósított álláskeresési járadék (munkanélküli segély) és a táppénzen töltött idő is hozzáadódik az évekhez, így a megszakítások sem jelentenek kiesést a nyugdíjazás szempontjából.
Ezeken az általános eseteken túl is vannak élethelyzetek, amelyeket figyelembe vesznek a nyugdíjszámításnál. Sokan elfelejtik, hogy a ’70-es, ’80-as években a szakmunkástanuló viszonyban töltött idő (pl. a kötelező nyári gyakorlatok vagy a tanulószerződéses időszak) szintén extra hónapokat, éveket jelenthet a rendszerben. Ugyanígy növelik az éveket a hivatalos TSZ-tagság (termelőszövetkezeti) alatt ledolgozott időszakok.
Ami a diplomásokat illeti, hiába állt valaki csak 24-25 évesen főállásba, ha az egyetemi, főiskolai évek alatt hivatalosan bejelentett nyári munkát végzett – pl. egy állami gazdaságban vagy építőtáborban –, ezek a töredékévek mind számítanak. Ritka eset volt, de nem példátlan: ha valaki apaként gyesen volt, az a gyermekgondozással otthon töltött idő is növeli a szolgálati időt.
Ezen a dolgon csúszhat el a visszavonulás.
A jelenlegi 65 évesek a ’70-es évek végén, ’80-as évek elején kezdtek el dolgozni. Ekkor a folyamatos, bejelentett munkaviszony alapkövetelmény volt (gondoljunk csak a „közveszélyes munkakerülés” fogalmára), vagyis mindenkinek az első 10-15 ledolgozott éve szinte hiánytalanul megvan. A rendszerváltás utáni időszak ugyanakkor már nem ennyire egyszerű és követhető.
A ’90-es és a 2000-es években a gazdasági átalakulás miatt rengeteg embert foglalkoztattak feketén: éveken át „zsebbe” fizettek nekik, egyáltalán nem jelentettek be, vagy papíron csak napi 4 órában dolgoztak. Ha ezek az évek teljesen kiestek, vagyis semmilyen bejelentés nem történt, a nyugdíjazásnál sem fogják szolgálati időként figyelembe venni. A külföldi (főleg nem EU-s) munkavállalás is okozhat meglepetéseket, ha az adminisztráció anno elmaradt.
Forrás: Hóvége
