A rendszer ennél bonyolultabb: a szolgálati idő mellett számítanak a befizetett járulékok, a kereset, de az is, mikor kérjük a nyugdíj megállapítását.
Pontosan mi a szolgálati idő? A munkaviszonynál nagyobb kategória: szolgálati idő alatt elsősorban azokat az időszakokat kell érteni, amelyek alatt valaki biztosított volt és megfizette az előírt nyugdíjjárulékot. Egyes pénzellátások folyósításának az időtartama szintén szolgálati időnek minősül, ilyen például az ápolási díj, a táppénz, a rehabilitációs ellátás, vagy a gyermekgondozást segítő ellátás. Vannak olyan időszakok is, amelyek nem tartoznak a fenti csoportokba, de a jogszabály biztosítja, hogy a nyugdíjhoz szolgálati időként beszámítsák. Ide sorolható például az egykori kötelező sorkatonai szolgálat, a szakmunkástanuló idő és a nappali képzésben folytatott felsőfokú tanulmányok 1998 előtti évei is. Ezeket a jogviszonyokat a törvény tételesen felsorolja.
Hány év munkaviszony után jár nyugdíj Magyarországon?
A főszabály szerint öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a 65. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Ebben az esetben öregségi teljes nyugdíjat állapítanak meg. Aki nem szerzett 20 év szolgálati időt, de rendelkezik legalább 15 évvel, az öregségi résznyugdíjat kaphat.
Van továbbá egy speciális kedvezmény is: a nők számára biztosított Nők 40, ami lehetővé teszi, hogy 40 év jogosultsági idő után életkortól függetlenül nyugdíjba vonuljanak. A sima öregségi nyugdíjhoz képest itt szigorúbbak a feltételek, a 40 évbe a tanulmányi idő pl. nem számít bele. A jogosultsági idő két részből áll össze: alapesetben legalább 32 évet munkával (keresőtevékenységgel) szerzett szolgálati idő szükséges, és legfeljebb 8 év ismerhető el másféle jogosultsági időként. Utóbbi lehet pl. a gyermeknevelés idején folyósított pénzbeli ellátás, illetve a súlyosan fogyatékos vér szerinti, vagy örökbefogadott gyermek után kapott ápolási díj is.
Hogyan számítják ki az öregségi nyugdíj összegét?
A végleges összeg két tényezőn múlik: az elismert szolgálati idő hosszán és az életpálya-átlagkereseten. A számítás alapját az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításáig elért nettó keresetek és jövedelmek átlaga adja.
Van azonban egy fontos szabály, az arányos szolgálati idő számítás, ami csökkentheti a figyelembe vehető időt. Ez akkor lép életbe, ha a járulékfizetés alapja nem érte el a mindenkori minimálbért.
A nyugdíj összegét a szolgálati idő és a havi átlagkereset arányában az alábbiak szerint kell kiszámolni:
| Szolgálati idő | Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka |
| 15 év | 43% |
| 16-25 év | további 2% szolgálati évenként |
| 26- 36 év | további 1% szolgálati évenként |
| 37 – 40 év | további 1,5% szolgálati évenként |
| 41 – 49 év | további 2% szolgálati évenként |
| 50 év vagy ennél több | 100% |
További részletekhez kattintson ide.
Forrás: Hóvége
