Érdekes cikket közölt a Pénztcentrum a magyarországi top-nyugdijasokról, akik közel 75 ezren vannal és több mint félmilliós nyugdíj jár nekik havonta.
A KSH friss adatai szerint a nyugdíjak ütemesen nőnek, egyre több nyugdíjas tartozik a magasabb nyugdíjsávokba a havi járandósága szerint. Azonban látható, ha az adatok mélyére nézünk, hogy egyre többen keresnek fél millió felett, de a nyugdíjak reálértéke csökken. Egyre nagyobb a szakadék férfiak és nők nyugdíja között is, miközben egyre kisebb a nők 40 kedvezményt igénybevevők aránya. Mutatjuk, mi derül ki a legfrissebb nyugdíjjelentésből.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatsorából kiderül, milyen nagy anyagi különbségek alakultak ki nyugdíjas és nyugdíjas között Magyarországon. 2025. január 1-i adatok szerint Magyarország lakosságának negyede (25,3%), 2,4 millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban, melyből az öregségi nyugdíjasok száma elérte a 2 milliót. Az öregségi nyugdíjasok száma ismét növekedést mutat, szemben a pandémia némely évével, amikor csökkenés történt. Az öregségi nyugdíjon kívüli ellátásokat kapók száma viszont továbbra is csökken.
A KSH friss adatsora szerint 2025 elején a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 77%-a nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas volt, 5,9%-uk a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában, a „nők 40”-ben részesült. 2024 elején még 76%-uk volt nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas és 6,1%-uk vette igénybe a „nők 40”-et. 2023 elején pedig 75,5% volt nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas és 6,3% pedig nők 40 kedvezményes. Vagyis arányaiban csökken a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülők száma évről évre.
Tovább nőnek a szakadékok
Az öregségi nyugdíj átlagos összege 2025 januárjában 242 327 forintot tett ki, a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – több mint 39 ezer forinttal meghaladta a nőkét. Tovább nőtt tehát a szakadék is a férfiak és nők nyugdíja között: 2024. januárban az öregségi nyugdíj átlagos összege 230 940 forint volt és több mint 36 ezer forint volt a különbség a férfiak és nők között. 2023. januárban pedig 208 168 forint volt az átlag, a férfiak ellátása pedig több mint 32 ezer forinttal meghaladta a nőkét.
2025 elején az öregségi nyugdíjasok 56%-ának volt 200 ezer forint felett az ellátása és 24%-nak a járandósága meghaladta a 300 ezer forintot. Tovább emelkedett a „luxusnyugdíjasok” aránya is. 2024. januárban még 58 ezren voltak, akiknek az öregségi nyugdíja meghaladta a fél milliót, 2025. januárra közel 75 ezerre nőtt a számuk. Arányuk pedig az összes öregségi nyugdíjashoz képest 2,9%-ról 3,7%-ra emelkedett.
Ezek pedig csak az állami nyugdíjak, a nyugdíjmegtakarítások ebben a statisztikában nem szerepelnek. Pedig feltételezhető, hogy akinek ilyen magas a nyugdíja, aktív éveiben tudott félretenni a nyugdíjas éveire. Ez a lehetőség persze azok előtt is nyitva áll, akik csak keveset tudnak megtakarítani erre a célra.
Visszatérve a nyugdíjsávokra, 2024-ről 2025-re a 600 ezer forintos sávban történt arányaiban az egyik legnagyobb növekedés is: 33%-kal többen kapnak ekkora havi járandóságot. A legnagyobb létszámcsökkenés a 100-140 ezres sávokon belül történt.
A férfiak és nők különbségét itt is érdemes megfigyelni: amíg a férfiak esetében minden nyugdíjsávban csökkenés látszik 240 ezer forint alatt, a nőknél már 180 ezer forinttól növekedés kezdődik a 2024-es számadatok tükrében. Az egyes nyugdíjsávokba tartozók száma pedig úgy tud nőni vagy csökkenni, hogy a nyugdíjemeléssel magasabb sávba kerül valaki, hogy magasabb a belépő nyugdíjasok járandóságai, illetve azok, akik elhunynak, bizonyos sávokból kiesnek (jellemzően az alacsonyabb sávokból). Vagyis a nők esetében ez a választóvonal, hogy mely nyugdíjsávokban nő a számuk, lépnek be, vagy fel bizonyos sávokba 180 ezernél húzódik, míg a férfiaknál 240 ezer forintnál. Ami szintén látszik, hogy a magasabb nyugdíjsávokban viszont a nők aránya gyorsabban is emelkedik, tehát egyre többen szereznek magasabb nyugdíjat a nők közül is.
Itt élhetnek a luxusnyugdíjasok
A KSH szerint népességarányosan a legkevesebb ellátott Pest vármegyében, a legtöbb Békés vármegyében volt. Az ellátotti arány alakulásában meghatározó az egyes területek korstruktúrája. Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése könnyebb a társadalmilag-gazdaságilag fejlettebb területeken élők számára a kedvezőbb munkaerőpiaci viszonyok és jobb általános egészségi állapotuk miatt. Az öregségi nyugdíjasok aránya az ellátottak közül Budapesten volt a legmagasabb (89%), Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyében érte még el a 85%-ot, ugyanakkor Tolna vármegyében volt a legalacsonyabb (76%).
Az ország délebben fekvő vármegyéit, különösen Tolna és Békés vármegyét a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők nagyobb, 16%-os aránya jellemezte, szemben a főváros 6,2%-os értékével. A fő ellátásként hozzátartozói nyugellátásban részesülők hányada Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, 5,9%-kal.
Az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb, 289 025 forint.
A teljes cikk ide kattintva olvasható el.
