Részlet Falusi Tamás cikkéből:
„… 2024–ben alacsonyabb kamatú hitelek kellenek, ebből megindulhat a gazdaság motorja. Az igazi belendülés 2024-ben várható.”
Félreértés ne essék, ezt nem egy dilettáns akárki mondta, hanem maga a miniszterelnök úr személyesen, azaz az inflációt tekintve a „lejjebb törés”, „visszanyesés”, netán „üstökön ragadás” tényigazság tartalmához a leghalványabb kétség se fér – illetve kétség se férne, de sajnos az ő észjárása mások által követhetetlen, azaz bármit mond, az nekünk semmit sem jelent. Mint azt személyesen jelentette ki:
„Mások számára követhetetlen észjárással navigáljuk hazánkat az európai hullámverésben.”
Ezt már láthatóan maga is észrevette, ami jó jel az orvosok szerint.
Nyilván a követhetetlen észjárás eredménye a 2023-as „lejjebb tört”, illetve „visszavágott” infláció 17,6 %-os értéke (vajon mennyi lett volna, ha nem vágják vissza?), valamint a nominálbérek csak 14,2 %-os emelkedése, mely az inflációt a miniszterelnöki kijelentéssel ellentétben sajnos nem kompenzálta (14,2 < 17,6). Szomorú módon a 2024-es GDP növekmény sem volt „igazi belelendülés”, mert a plusz 0,6 % nemigen mondható annak, noha a 2023-as mínusz 0,8 %-hoz képest, még mindig nagyszerű. Ilyen ütemben gyarapodva 2025-ben akár a 2022-es szintet is elérhetjük! Nem biztos, de a reményt sohasem szabad feladni.
A fentiekből láthatóan a kormányzás 2024-ben már megint sikertelen lett, ami nem vet valami jó fényt a kormányzók szellemi képességeire, de sebaj, barátim, évre év jön, megint egy újabb lehetőség, újabb remény, hogy a nép borongós hangulata az „Eddig rossz volt, na de majd most!” fidesztechnikával javítható legyen. A hangulatjavítás meg is történt, mert mint azt decemberben halhattuk a miniszterelnök úrtól:
„2025-ben a magyar gazdaságnak nagyszerű éve lesz.”
Na, végre, gondolná az ember, ám ehhez képest a most megjelent februári inflációs adat (5,6%) ismét kellemetlen meglepetést okozott, mert az infláció a várt esés helyett tovább emelkedett. Ennek fő oka az élelmiszerek áralakulása, amely februárban sajnos 7,1 %-os növekedést mutatott. A Lamborghinik ára ugyan csökkent, ám azokat kies hazánkban kevesen veszik, így a nyugdíjas kosárnak ez nem tartozéka.
Szomorú eredmény, azt mondhatom. Baj is lenne belőle máshol, de nálunk semmi vész, mert ilyen helyzetben dobban porondra az igazi street fighter, aki óvja népét és családját (utóbbit egy kicsikével jobban, ahogy ezt Hatvanpuszta mutatja is). A gyakorlott harcos a dobbanás után egyetlen villámgyors mozdulattal úgy befagyasztja harminc élelmiszer bolti árrését, hogy jobban se kell. Mint a régi szép időkben, mikor még Kádár apánk vezetett minket rossz irányba, de két forint volt a forró lángos, akárhol vásároltuk is. Igaz, azon se sajt, se tejföl, viszont szerintem úgy a jó.
A befagyasztás utáni maximális árrés 10 %. Hogy milyen adatok alapján számolták ki ezt a minisztériumban, rejtély vagy titok, de ha nem jönne be, akkor sincs semmi gond, majd módosítanak. Kapitalizmus magyar módra, mert „mimagyarok” nem áldozzuk fel ám a szuverenitásunkat holmi gazdasági szabályok miatt, ez jól látszik a kormány működésén elég régóta már. Az meg aztán magától értetődő, hogy a boltok hibásak, nem az élelmiszeripar, hiszen nyilván a vérszívó, külföldi-kapitalista Auchanok meg Tescok kartelleznek, hogy a Lidl-ről, az Aldi-ról meg a Spar-ról ne is beszéljünk! A CBA-ról viszont tényleg ne beszéljünk, mert az sohasem csinálna ilyen csúnyaságot, hogy extraprofithoz jusson! Vagy ha csinálna is, akkor se beszéljünk róla. Remélem, mindenkinek érthető. ”
A teljes cikk elolvasásához kattints ide!
